Hunnia-Vádló bitófák

Mikor a bús pesti utcák, Magyar hősök vérét itták, Szabadáguk véres véget ért. S tán végleg sírba tért. Akkor tombolt a vérszagú, Ádáz és elvakult bosszú Nem kimélve a honfi vért Ölt munkást és vezért. Ref. Csak a por lett porrá újra És a teste szállt a sírba Hős lelke mindig köztünk él - ll -