«Актеон», Марк Антуан Шарпантье, 2015 г. - “Actéon“ de Marc Antoine Charpentier 2015

Nagyon valószínűtlen, hogy ezt az operát a Hôtel de Guise előadására írták, amely Marie de Lorraine, Guise hercegnőjének, Charpentier védelmezőjének a palota párizsi rezidenciája. (A művet római számjegyes füzetbe másolták, ami határozottan arra utal, hogy külső megbízásról van szó; a hangok és hangszerek általános megoszlása ​​pedig nem egyezik a korabeli Guise együttesével.) Bár a patrónus és az előadás helyszíne ismeretlen, a dátum meglehetősen pontosan meghatározható: 1684 tavaszi vadászati ​​szezonja. Később még abban az évben (feltehetően az őszi vadászati ​​idényre) felülvizsgálták, hogy a címszerepet a nagykontréciós szerepről (talán eredetileg Charpentier énekelte) szopránra cserélték. részét, és akkoriban Actéon changé en biche névre keresztelték. A francia librettó szerzője ismeretlen, a cselekmény azonban Ovidius Metamorphoses című művének történetén alapul. Ebben a történetben a vadász, Actaeon (franciául Actéon) véletlenül felfedezi Diana (franciául Diane) istennőt, aki kísérőivel fürdik. Megpróbál elrejtőzni, de felfedezik, Diane pedig dühösen szarvassá változtatja, majd a saját kutyái üldözik és széttépik. Ez a történet ugyanaz, mint Purcell Dido és Aeneas című művéből, az „Of she visits this lone mountain” című áriában szereplővel, amelyet először 1689-ben adtak elő. 2015-ben az Ayrshire Opera David Douglas vezetésével lefordította az operát Skóciának, és egy közösségi projekt részeként adta elő.